Arcmemória: elégtelen

Kicsit késő van, kicsit hosszú volt a nap, kicsit elfáradtam. Reggel 8-ra mentem suliba, kivételesen nem keltem hajnalban. Mondjuk, így is álmos voltam. Nem örültem neki, hogy a suli pont üti az esküvőt, de ha csak fél napra is, azért bemegyek. Aztán úgy alakult, hogy a tanárnő előbb befejezte, pont akkor, amikor én épp indultam volna elfele. Szóval nem maradtam le semmiről, hála csoporttársaimnak, akik hősisesen vállalták, hogy inkább megengedik a tanárnőnek, hogy előbb befejezze az órát, mintsem én bármiről is lemaradjak. Pedig úgy ott ültek volna még három órát…

Aztán spuri esküvőre. Összességében jó esküvő volt, és még számomra is hihetetlen, de most először kapott a “média szekció” (zenekar, videós, vőfély, fotós) tisztességes kiszolgálást. Már ami a vacsorát illeti. És nem, ez nem a párok hibája. Ők mindent megtesznek az érdekünkben, az már más tészta, hogy az adott vendéglő úgy gondolja, hogy nekünk nem kell vacsi, mert minek. De ez külön posztot igényelne, hagyjuk szerintem. Úgyhogy minden tiszteletem és köszönetem a Cser vendéglőnek!

Aztán. A héliumos lufik nem tűnnek jó választásnak, pláne, ha gyerekek is vannak. Ugyan is ez már tapasztalat, hogy minden gyerek megfog egy köteg héliumos lufit és irdatlan sebességel szalad a nép között. Szegény gyermek még el-el szalad a kamera alatt, de a lufitömeg, amit húz maga után szinte kiveri a kezemből a kamerát. Meg egyszer-kétszer a fejem is találkozott egy-egy léggömbbel. Minden pukkanásnál felsóhajtottam: eggyel kevesebb.

Más. Mióta is dolgozom a Kapos Tévének?! Hivatalosan egy hónapja, amúgy pedig van az már kettő is. Az éjszaka kellős közepén rámköszön egy csaj:

- Szia Robi!
(Robi néz bambán…)
- Szia…
- Nem akarsz megismerni?!
(Robi még mindig csak néz…)
- Öööö…
- Vagy csak a TV-ben ismersz meg?
(Most teljes a káosz. Első gondolat: talán egy színésznő?! Vagy műsorvezető?!)
- Hát ki írta neked a szerződést?!
- Jaaaaaaaaaa, sziiiiaaaaa!!!!
(Robi előtt minden megvilágosodott, majd elpirult.)

Nagyjából ennyi a sztori. Nem ismerem meg a “kolleginát”, ha nincs körülötte nagy sárga ház, Kapos Televízió felirattal. Ez azért már elég ciki… :S Mondjuk a múltkor a volt oszálytársamat is csak este vettem észre, holott – mint utólag kiderült – előtte többször fel is vettem a vendégseregben. Tehát nézek, csak nem látok. Nagyon el tudok mélyülni a videózásban. Túlságosan is.

Ennyi! Vége!