Mobilos marketing a Tesco-ban

Szerintem idén először, de ma biztosan jártam a Tesco fantázianevet használó sarki hiperbótban. Ennyi bőven elég is volt. Viszont vettem egy jó kis feltekerhető tízméteres hosszabbítót. Meg egy pillanatragasztót és két zsák virágföldet. Ez most rohadtul nem érdekel senkit sem, de Petra kérésének eleget téve, leírom, hogy mi történik velem. Például leírhatnám most, hogy tegnap horgászversenyen voltam, viszont ez a bejegyzés nem erről szól. Talán majd máskor.

De ez az egyik oka, a másik, hogy az alább beszúrt kép miatt szétcsúszik az oldal, ha nincs annyi sor, mint amekkora magas a bal oldali mozgókép, ezért tehát muszáj valamivel kitölteni a bekezdést, hogy lejjebb csússzon. Teccikérteni?!

Szóval, ott tartottam, hogy voltam a tuskóban, de ha már ott jártam, nem csukott szemmel tettem mindezt, számítva arra, hogy akad valami jó kis netre való cucc. Akadt.

Mindjárt az elején itt van az alábbi kép, melyen jól láthatók a nadrágalakú pólók. Egy darabig nézegettem, hogy miként lehet belebújni, illetve, hogy milyen kivitelben van még. Kerestem ujjatlan pólós táblát, remélve, hogy ott megtalálom az alsónadrágot, de nem találtam. Még jó, hogy nem vettünk ebből a pólóból. Otthon próbálnám magamra húzni és nem menne… Megtévesztik a gyanútlan vásárlót.

No, de mikor a pénztárhoz érkeztem, rezegni kezdett a zsebem. Nem hívtak, nem is SMS érkezett, hanem egy bejövő kép Bluetooth-on keresztül. Ez könnyen lehetséges, ha az ember telefonján be van kapcsolva a blútúsz. Na, de ki akar nekem képet küldeni? Pláne a Tesco-ban? Hát ki más, mint maga a Tesco. A bejegyzés bal oldalán látható kis PR anyagot tolta át nekem, miközben a pénztárnál várakoztam. Ügyes.